A minimál védelmében

"A minimál egyhangú és otthontalan!"
"Nekem túl sivár!"
"Én nem érezném jól magam benne."
"Kirakatnak jó, de élni benne?"
Ezeket és még sok hasonló frázisokat hallani, ha a minimál stílus kerül szóba. Vajon miért nem szeretjük? Miért borzadunk el tőle? És még másnál sem fogadjuk el.
Bevallom, jó ideig én is idegenkedtem ettől az irányvonaltól. Sokáig nem éreztem magaménak. Ódzkodtam tőle és el is kerültem. Én nem kerestem, ez a stílus pedig nem talált rám.
Aztán, elkezdtem szemlélni, ismerkedni vele, megérteni, lassan elfogadni, bevonzani és megszeretni.
Rájöttem, ez egy rendkívül nehéz stílus. Az egyszerűségében rejlik a nehézsége. Egy letisztult környezetben nincs helye a mellébeszélésnek, a tévedésnek. Az elképzelést a legapróbb részletig ki kell dolgozni, át kell adni és végre kell hajtatni. Maximális összhang szükséges a tervezés és a kivitelezés között is.
Kötelező játszani a fénnyel, a felületekkel. Szeretni kell a beton durvaságát, vagy a fa melegségét, a fém hűvösségét vagy a természet egyediségét. Követni kell a "kevesebb, több" elvét! Teret kell adni az energiáknak, hogy azok áramoljanak! Ha ez megvalósul, akkor ....

Sárga és zöld, homok és fű

Nemes es kifinomult

Fény es energia

Egyszerűség és természetesség. Köszönet érte a megrendelőnek!

... valami megszületik!
Szeretnél Te is hasonlót, vagy majdnem ilyet?

És majd még jön, jön A minimál képekben.

Forrás: www.designhunter.net